A 21. naptól a kiskutya már egészen jól lát, hall, szagol. Megkezdődik a külső környezet hatásainak a befogadása: hirtelen kitárul a világ a kölyök előtt. A következő négy hétben - amely alatt kapcsolatot teremt (szocializálódik) anyjával és alomtársaival, továbbá kialakulnak a többi kutyához kötödő érzelmi kapcsolatai is - gyors fejlődésnek indul idegrendszere, végleg kialakul agyműködése, amely héthetes korárra már megközelítőleg eléri a kifejlett kutya teljesítményét. (A tapasztalatát természetesen nem!)

Amennyiben ebben az időszakban - mármint a hetedik hét előtt - a kölyköt elválasztják az anyájától és az alomtól hiányozni fog neki a kutyákkal való kapcsolat kialakítása, emiatt később kevesebb érdeklődést tanúsít majd fajtársai iránt, mintha együtt maradna testvéreivel. Ez idő tájt - a 21. naptól a 7. hétig tartó periódusban - megkezdődik már a hatalmi rangsorba való beilleszkedése is.

Érdekes dolog megfigyelni egyébként az alomban a hatalmi rangsort: ha például kanok is vannak a kiskutyák között, akkor a legerősebb kan lesz köztük a vezér. A csupa szukából álló alomban nem feltétlenül a legnagyobb, hanem a "legbeszédesebb", a legrámenősebb szuka lesz a domináns viselkedésű.

A kritikus periódusok felfedezése előtt a szakemberek azt hitték, hogy a kölyök a 21. nap előtt is képes tartósan tanulni. Miután ennek ellenkezője derült ki – továbbá ma már az is nyílvánvalóvá, hogy helyes, ha a kölyköt héthetes koráig az anyjával és az alommal hagyjuk -, az is egyértelmű, hogy a kiskutya tanítását a második kritkus periódusban, vagyis a 21-49. nap közötti időszakban kell elkezdeni. A kölyökkutya ugyanis nagyjából hasonló módon tanul, mint a kisgyerek. Ha nem sikerül megtanítani arra, amire akarjuk, saját maga alakít ki különböző szokásokat: alomtársaitól és más kutyáktól tanul, és ez gyakran bizony teljesen az ellenkezője annak, amire mi akarjuk nevelni.