Angol földön tenyésztették ki mintegy 200 évvel ezelőtt, s fajtáját pásztorkutyának használták. A XVIII. században ilyen kutyákkal hajtották a nyájakat a vásárra. Egyesek szerint régi angol nyájőrző kutyafélék és orosz agarak vére csörgedez ereiben, míg mások azt állítják, hogy inkább az orosz juhászkutyára hasonlít. Kíváló őrzőkutya. Gyermekszeretete, segítőkézsége miatt ma egyre közkedveltebb a többgyermekes családok körében. Jellemző rá furcsa, bizarr, reszketeg ugatása. Gazdájával, gazdája barátaival szeretetre méltó, nyugodt, játékos, “Vidékies”, joviális külseje azonban ne tévesszen meg senkit: a betolakodóknak van okuk rettegni tőle! Szőrzete szürke, fehér, sohasem barna. Farkát általában csonkolják. Feltűnő megjelenésű, hosszú, fényes szőrű, elég nagy termetű kutya (55-65 cm marmagasságú, 28-36 kg).